Karácsony estéjén…

Megjöttek a kis angyalok a szép karácsonyfával,

Körülálljuk szívdobogva s hálatelt imával.

Köszönöm a kis Jézusnak ezt a sok-sok szépet,

A sok fényes ajándékhoz még csak egyet kérek.

Kérésem, hogy valahányszor elhozod a fámat,

Szeretettel csókolhassam édes jó anyámat…

Édesapám ölelését vele együtt kérem,-

Legkedvesebb ajándékom mindig ez nékem…

Nem vágyom én gazdagságra, megvetem a kincset,

Mivel igaz boldogságot csak szeretet hinthet.

Nem tud engem úgy szeretni senki a világon,

Mint az én édes jó anyám s én csak hozzá vágyom.

Ő tanított áhítattal a buzgó imára,

Érte szálljon hálás szívem legelső fohásza.

Karácsonyi ünnepnyitót édesapám mondja, -

Valahányszor ránk ragyog a karácsonyest holdja.

Cserjési Sándor, Eger, 1930 december 23.